A magyarországi gazdálkodók tavaly 32,6 milliárd forintot fizettek mezőgazdasági biztosításokra, az összeg 14,8 százalékkal magasabb az előző évinél, eközben a kárkifizetési összeg elérte a 13,7 milliárd forintot, csaknem 50 százalékkal nőtt éves összevetésben – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett elemzésben.
A tavalyi adatok alapján a növénytermesztők részesedése továbbra is meghatározó a mezőgazdasági biztosításokban, 2025-ben megközelítette a 29 milliárd forintot, az éves emelkedés 16,2 százalék. A kárkifizetéseik összege 12,7 milliárd forint, 2024-hez képest 49,3 százalékkal nőtt. Az állatbiztosítási ágazat díjbevétele 578,4 millió forint, növekedése 7,2 százalék, a kárkifizetés 28,3 százalékkal mérséklődött 141,9 millió forintra csökkent.
A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 3 milliárd forint, kárfizetése 802,2 millió forint volt, az erdőbiztosítási összeg aránya mindössze 0,05 százalék az összes befizetésen belül.
A növénybiztosítási befizetések 96,5 százaléka után igényeltek a gazdák utólagos állami díjtámogatást a 13,1 milliárd forintos keretből. A nem díjtámogatott növénybiztosítások közül a legtöbben, 11 147-en jég-, tűz- és viharkárra kötöttek biztosítást. Az állatbiztosítások közül a legnagyobb részesedés az elemi károké, 997-en kötöttek ilyen szerződést. A mezőgazdaságot érintő legjelentősebb káresemények 2025-ben a vihar-, a jég- és az aszálykárok voltak.
Az AKI az adatokból arra következtet, hogy a gazdálkodók egyre inkább felismerik a mezőgazdasági biztosítások jelentőségét. Csökkenthetik a kockázataikat úgy is, ha védekezési rendszereket építenek ki, ám ezek költségesek és az eredményességük sem biztos. A termelők védelme teljesebb lehet kiegészítő biztosítással, hiszen magasabb összegű kártérítéshez juthatnak, illetve akkor is jogosultak lehetnek kártérítésre, ha alapesetben nem kapnának – mutatott rá az intézet.
Az AKI elemzése a Magyarországon mezőgazdasági biztosításokkal foglalkozó négy biztosító adatait tartalmazza, és csak a termelőkkel közvetlenül kötött biztosításokat számolták össze, a viszontbiztosításokat nem. Az eltérő nyilvántartási rendszerek miatt a szerződések száma nem összegezhető – jelezték.
(MTI)
