Magyarország a 19. helyezett az EU országai között az MNB versenyképességi rangsorában

Gazdaság

Magyarország 47,4 ponttal a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi rangsorában, ami enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (46,7), azonban 4,5 ponttal elmarad az uniós átlagtól (51,9) – derül ki a jegybank friss Versenyképességi jelentéséből, melyet Baksay Gergely ügyvezető igazgató ismertetett az MNB keddi sajtótájékoztatóján.

Elmondta: a rangsor élén a skandináv országok mellett Hollandia áll, a lista végén pedig Románia, Görögország és Bulgária. Kelet-Közép-Európából Szlovénia (53,1 pont) és Észtország (52,5 pont) érte el a legmagasabb pontszámot, a többi régiós ország eredménye elmarad az uniós átlagtól. A legjobban teljesítő Svédország 67,3 pontot ér el a lehetséges százból.

A jelentés 12 területen 154 mutatót vizsgál, melyeknek a 95 százaléka objektív. Az elemzés a 2019-es adatokra épül, ezért nem jelenik meg benne a koronavírus-járvány hatása.

Mint a jelentésből kiderül, Magyarország számos területen jelentős eredményeket ért el, de van még tér a versenyképesség erősítésére, többek között a kkv-k termelékenysége, az egészségügy vagy például az oktatás terén.
Baksay Gergely elmondta: a felzárkózáshoz hosszú távon évi legalább 2-3 százalékpontos növekedési többletre van szükség. Az elmúlt két évben a növekedési többlet a 3 százalékot is meghaladta, ahhoz, hogy ez fennmaradjon, a versenyképességi program folytatására és végrehajtására van szükség.

A hitelezés egészséges szerkezetben bővül, fontos, hogy ez fix kamatokkal továbbra is folytatódjon, az MNB ezt ösztönzi a vállalati és lakossági szegmensben is. A hazai bankok működési költsége továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban. Ennek egyik oka, hogy digitális érettségük elmarad az európai és a régiós bankrendszerekétől, a szolgáltatások mindössze 28 százaléka érhető el online. E téren kedvező fejleményként említette az idén bevezetett azonnali átutalást.

A magyar vállalatok főleg a bankokra építettek a forrásszerzésben, nem bocsátottak ki kötvényeket, az MNB ezért lépéseket tett a vállalati kötvénypiac likviditásának növelésére. A Növekedési kötvényprogramban 2019 végéig 15 vállalat bocsátott ki 310 milliárd forint értékben kötvényeket – ismertette.

Az államadósság finanszírozásában jelentősen nőtt a belföldi tulajdonban lévő – azon belül elsősorban a háztartások kezében lévő – államadósság aránya, már meghaladja a külföldi kézben lévőt, ami jelentősen növelte az állampapírpiac stabilitását.

A magyar kkv-k reál termelékenysége 2010 óta mintegy 30 százalékkal nőtt, ami mintegy duplája a visegrádi régió és négyszerese az uniós növekedésnek, ennek ellenére mind a termelékenységben, mind a bérekben továbbra is számottevő a lemaradásuk az uniós átlagtól és a nagyvállalatoktól is, amihez hozzájárul, hogy alacsony mértékben alkalmazzák a fejlett technológiákat (például a felhőalapú technológiákat, a Big Datát, a 3D nyomtatást, ipari robotokat).

A feldolgozóipari termelésben a belföldi felhasználás súlya alig haladja meg az egyharmadot, ami a legalacsonyabb a vizsgált országok között. A kkv-knak, beszállítóknak az jelenthetne előrelépést, ha jobban be tudnának kapcsolódni ezekbe a folyamatokba – mondta.

A munkaerőpiacon 2019-ben lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatás, a jövőben a humántőke minőségének javítása és termelékenységének növelése lehet a középpontban. Vannak még foglalkoztatási tartalékok, többek között az atipikus foglalkoztatási formákban. Magyarországon a részmunkaidőben munkát vállalók aránya mindössze 4 százalék, míg az EU-ban 19 százalék. Idén a koronavírus-járvány miatt egyértelműen megnőtt a távmunka és a részmunkaidő aránya, lehet, hogy ezután pozitívabban állnak majd a munkáltatók hozzá az atípusos foglalkoztatáshoz – jegyezte meg.

Az ENSZ-statisztikák szerint a magyar népesség 6,5 százaléka – 600 ezer ember – dolgozik külföldön, ami régiós viszonylatban alacsony szám. Amennyiben vonzó lesz az itthoni környezet, haza lehet csábítani a külföldön dolgozók egy részét, akik jelentős részben fiatalok – mondta.

A magyar lakosság általános egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétől a régióban, az egészségben várható életévek száma négy-öt évvel kevesebb az unió átlagánál. Ezt egészségesebb életmóddal, fejlettebb egészségügyi rendszerrel lehetne javítani. Az egészségügyi kiadások nagyjából megfelelnek a régiós átlagnak, de ezen belül meglehetősen magas a magánkiadások aránya, melyek nem szervezett formában, és nem túl hatékonyan áramlanak az egészségügyi rendszerbe, amin a jóléti alapok segíthetnének.

Az oktatás kapcsán a jelentés megállapítja, hogy a magyar diákok jól elsajátítják a tanyagot a TIMSS tesztek szerint, de a PISA tesztekben kevésbé képesek alkalmazni. Magas a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke, 12 százalék körüli, míg a visegrádi országokban 7 százalék. A felsőfokú képzettségűek aránya az egyik legalacsonyabb az unióban, növelni kellene, ahogy a k+f kiadásokat is.

Az e-közigazgatás kiterjesztése a jelentés szerint gyorsíthatja az ügyintézést, csökkentheti a bürokráciát, a gyors internet adott a digitalizációs megoldások elterjedéséhez.

A gazdaság energiafelhasználása és a nettó energiaimport aránya Magyarországon a régióhoz hasonlóan magas, a megújuló energiaforrások aránya 2014 óta csökkenő pályán van. Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás a negyedik legalacsonyabb az unióban, a légszennyzettség mértéke azonban viszonylag magas a jelentés szerint.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.