Az Európai Unió Tanácsa 2025. március 31-ig meghosszabbította az ENSZ líbiai fegyverembargójának ellenőrzésére létrehozott, Euronavfor Med Irini nevű földközi-tengeri misszióját – közölte a tanács hétfőn.
A döntést a tanács politikai és biztonsági bizottsága hozta meg, amely az EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakításáért felelős. A bizottság egyúttal frissítette szabályozását a művelet során lefoglalt muníció ártalmatlanítására és azt írta: még inkább meg kell könnyíteni a művelet során lefoglalt fegyverek és a hadi felszerelések megsemmisítését.
A küldetés 2020. március 31-én indult 23 EU-tagállam együttműködésével. A művelet a főként az embercsempész hálózatok felszámolása érdekében korábban létrehozott Sophia műveletet váltotta fel. Az Irini fő feladata, hogy légi, műholdas és tengeri eszközök felhasználásával hozzájáruljon az ENSZ Líbiával szemben bevezetett fegyverembargója végrehajtásához. A négy hadihajóval, öt felderítő repülőgéppel és mintegy 600 katonával folytatott misszióban ellenőrzést végezhetnek Líbia térségében azon hajókon, amelyekről feltételezhető, hogy fegyvereket vagy háborúhoz szükséges üzemanyagot szállítanak az észak-afrikai országba. Ezenkívül figyelemmel kíséri a légi és szárazföldi útvonalakon elkövetett, a fegyverembargóhoz kapcsolódó jogsértéseket, és megosztja az összegyűjtött információkat az ENSZ-szel. Az uniós katonai művelet műholdak segítségével tíz líbiai kikötőt és huszonöt repülőteret, illetve leszállópályát tart ellenőrzés alatt.
Feladatai közé tartozik még, a kőolaj, a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Líbiából történő tiltott kivitelétnek nyomon követése, továbbá hozzájárul a líbiai parti őrség és a líbiai haditengerészet kapacitásépítéséhez és képzéséhez, és légi járőrözés révén segíti az embercsempész és emberkereskedő hálózatok üzleti modelljének felszámolását. Költségvetése a 2023-2025-ös időszakra 16 921 000 euró (mintegy 6,3 milliárd forint).
Líbia 2011-ben, az országot addig vezető Moammer Kadhafi megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt. Az ENSZ akkor bevezetett fegyverembargója gyakorlatilag hatástalan maradt, a tripoli egységkormányt Törökország katonailag támogatja, a rivális Halífa Haftar hadúr pedig Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi. Az Európai Unió ezért indított tengeri műveletet a fegyverembargó hatékony ellenőrzésére.
