Elgondolkoztál már azon, hogy fogyás után mi lett a zsírfelesleggel, amit nagy nehézségek árán leadtál? Ha eddig nem tudtad, akkor most megkapod a választ.
Amit fontos tudni, hogy a zsírszövet azért található meg az emberben, hogy mechanikai védelmet nyújtson a belső szerveknek és energiát tároljon, melyet a szervezet felszabadíthat, ha szüksége van plusz energiára. Emiatt mindenki rendelkezik bizonyos mértékű zsírral, még akkor is ha csontsovány. A zsírsejtek száma 16 éves kor után már nem gyarapszik, hanem beáll egy belső egyensúlyra, amennyi elpusztul, nagyjából ugyanannyi keletkezik helyette. Ezért is fontos a gyerekkori elhízás megelőzése, mert az elhízott gyerekeknek több zsírsejtjük képződik, ami miatt később is hajlamosabbak lesznek az elhízásra. Az átlagembereknek nagyjából 30 milliárd zsírsejtje van. Amikor valaki meghízik a meglévő zsírsejtek duzzadnak meg, és nem új zsírsejtek keletkeznek. A fogyásnál is hasonlóan megy végbe a folyamat, a megduzzadt zsírsejtek összébb töpörödnek, de a zsírsejtek száma nem csökken.
Miből tevődik össze a zsír, és az izom?
A zsírsejteket csakúgy, mint a szénhidrátokat főleg szén, hidrogén és kismértékben oxigén molekulák alkotják. Az izomszövet viszont fehérjékből épül fel. A fehérjéket olyan aminosav láncok alkotják, amik szén, hidrogén és oxigén molekulák mellett nitrogént is tartalmaznak. Ebből következik, hogy a zsírból nem tud izmot előállítani a szervezet, mert a zsírmolekulák az aminosavval ellentétben nem tartalmaznak nitrogén molekulát.
Így az a teória hamisan él az emberek tudatában, hogy egy kis edzéssel a zsírt átalakíthatják izommá. A valóság az, hogy mozgás, vagy edzés során a szervezet a zsírszövetből szabadít fel energiát hő- és mozgási-energia formájában. A kémiai reakció során jelentős energia szabadul fel, 1 g zsír lebomlása 38,9 KJ energiát biztosít a szervezetnek. A szervezetben főleg a trigliceridek alkotják a testzsírt, ami glicerinből és a hozzá kapcsolódó három zsírsavból álló észterszármazék. A kevert triglicerin képlete (C55H98O6). A belélegzett levegőből származó oxigénnel reakcióba lépő zsír oxidálódik, ami alapvetően szén-dioxidra és vízre bomlik le. A reakció során keletkező szén-dioxid kilégzés útján távozik, a víz pedig izzadság formájában vagy a vizelettel távozik a testből. A zsírok bontása során a fennmaradó salak a széklettel távozik.
Miért nehéz megszabadulni a felhalmozott zsírtól?
A szervezet a lehető legkönnyebben elérhető energiaforrást használja fel először. Emiatt ha energiára van szüksége a testnek, elsősorban az izmokban eltárolt glükózból nyer energiát. A zsírsejtekben elraktározott energiát bonyolultabb felszabadítani, emiatt nagyobb mértékű „zsírégetés” csak akkor következik, ha az izomban lévő glükóz tartalék kifogyóban van. Ha sürgősen nagy mennyiségű energiára van szükség, akkor először az amúgy is energiaigényes izmokat kezdi el lebontani a test és abból fedezi a szükséges energiát, és nem a zsírszövetekből, mert abból hosszadalmasabban jut energiához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közepes tempójú viszonylag hosszabb idejű mozgási forma hatékonyabban szabadít meg a zsírtartalékainktól, mint a rövid ideig tartó intenzív mozgás.
A fogyás alapvetően leírható egy matematikai egyenlettel, miszerint több energiát kell elfogyasztani, mint amennyi bekerül a szervezetbe. Ez többféleképpen is megtehető, de a hatékonyságuk eltérő. Sokan esküsznek a saláta diétákra, amivel a kalóriabevitelt csökkentik, ezzel rövidtávon ugyan tömeget veszítenek, de nem úgy, ahogy szeretnék. Mivel a napi energia bevitel hirtelen drasztikusan lecsökken, a szervezet úgy reagál rá, hogy az amúgy is sok energiát felemésztő izmokat bontja le ahelyett, hogy a zsírszövetből fedezné az energiahiányt. Ez odavezet, hogy megszabadulnak pár kiló izomtól, és sokkal legyengültebbek lesznek, mint a diéta előtt, de a zsírtartalékaik változatlanok maradnak, ráadásul rosszabb lesz a testtömeg zsírszázalék arányuk, mint amikor bele kezdtek a diétába.
A másik lehetőség, hogy az étkezéssel bevitt energiamennyiségen nem változtatnak, de megemelik az energiafogyasztásukat. Ez nyilván intenzív edzést igényel, ami hosszútávon fárasztó.
A legjobb megoldás az aranyközépút, kezdetnek kicsivel csökkenteni kell a korábban bevitt energia mennyiségét és növelni kell az elfogyasztott energia mennyiségét. Célszerű kombinálni az aerob mozgásformát az erősítőgyakorlatokkal. Mint fentebb írtuk az izomfenntartás rendkívül sok energiát felemészt, emiatt ha valaki több izommal rendelkezik, neki a teste fenntartása is több energiába kerül, azaz a zsírszövetekben található energiából fogja hosszú távon fedezni az energiahiányt a szervezet.
Az elhízás genetikai okai
Az őskorban a Homo sapiens és a neandervölgyi emberek kismértékben egymás között is szaporodtak. A legújabb kutatások szerint a két faj kereszteződése miatt, az afrikai emberek kivételével, az európaiak és a más kontinensen élők génjeinek 4%-a neandervölgyi eredetű.
A neandervölgyi ősembertől örökölt gének tették lehetővé a hatékony zsírfelhalmozást, aminek hatására az emberiségnek sikerült a hidegebb klímájú területeket is benépesítenie. Az ember kifejezetten magas százalékban tud zsírt elraktározni a szervezetében, a testtömegének akár 40-50%-a is lehet zsír. Ez rendkívül ritka az állatvilágban, az állatok közül a bálnák tudják ilyen magas százalékban a zsír-készletüket felhalmozni.
