Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a június végi kamatemelésről az ülésről szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
A monetáris tanács június 28-i döntése értelmében – amelyre a tanács 9 tagja szavazott -, az alapkamat 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelkedett. Az O/N betéti kamatot 135 bázisponttal 7,25, míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 135 bázisponttal 10,25 százalékra növelték.
(A júniusi kamatdöntő ülést követően keddi, nem kamatdöntőnek meghirdetett ülésén további 200 bázisponttal 9,75 százalékra nőtt a jegybanki alapkamat, amely így megegyezik az egyhetes jegybanki betét kamatával, illetve a kamatfolyosó két szélét is 200 bázisponttal emelte a testület.)
A jegyzőkönyv szerint a testület június végén már tárgyalt a további szigorításról, kifejezve ennek szükségességét. A tanács megállapította: a beruházási ráta az átmeneti mérséklődés ellenére is magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik. A hazai GDP 2022-ben 4,5-5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0-3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0-4,0 százalékkal bővülhet.
Májusban az éves összevetésben számított infláció 10,7, míg a maginfláció 12,2 százalék volt. Az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése költségoldalról tovább emeli a hazai inflációt. Az árdinamika várhatóan az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően lassan mérséklődik.
Az inflációs kockázatok tovább erősödtek az elmúlt negyedév során. Ennek megfelelően az MNB által aktuálisan várt inflációs pálya a márciusi előrejelzéshez képest feljebb tolódott. A globális infláció évtizedes csúcsra emelkedett, ami a pénzpiaci volatilitással párosulva nagyobb kockázatot jelent a hazai inflációs kilátásokra – írták.
Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi környezetben az MNB legfontosabb feladata az infláció elleni küzdelem folytatása. Hangsúlyozták, hogy a jegybanknak meg kell akadályoznia a másodkörös inflációs hatások intenzív érvényesülését, ezzel biztosítva az inflációs várakozások hatékony, jegybanki célon való horgonyzását.
Áttekintve az elmúlt év kamatpolitikáját és a kilátásokat övező kockázatokat egyetértettek abban, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat azonos szintre történő emelkedése világosan jelzi a jegybank erős elköteleződését az infláció elleni küzdelemben.
Több tanácstag kiemelte, hogy az MNB aktív piaci jelenlétével a korábbi negyedévekhez hasonlóan sikeresen kezelte a jellemzően negyedévek végén jelentkező feszültségeket a swappiacon. Egyetértettek abban, hogy a fokozott nemzetközi pénzpiaci kockázatok hatására ki kell terjeszteni a jegybank devizalikviditást nyújtó swapeszközét, készen állva az eszköz negyedéven belüli alkalmazására.
(MTI)
