A tudatos médiahasználatról tartottak konferenciát a Kecskeméti Animációs Fesztiválon (KAFF) csütörtökön, a tanácskozáson médiatudatosság újraértelmezéséről, a média világának változásairól, a szabályozás kérdéseiről és az animációs filmkultúra értékteremtő oldaláról is hallhattak előadásokat az érdeklődők.
Mindig arra törekszik egy értékkonzervatív cselekvő, hogy a múlt értékeit a jelenben kösse össze a jövővel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a 17. Kecskeméti Animációs Fesztivál (KAFF) közös csütörtöki konferenciája is példa erre – jelentette ki Kollarik Tamás, a konferencia elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ( NMHH) elnöki főtanácsadója a rendezvényen.
Kollarik Tamás azt mondta: ami számunka új, lehet, hogy a felnövő generációknak már a hagyományt jelenti, és ez nagy felelősséget ró a szülőkre.
Beszélt arról is, hogy a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével Petri Zsolttal, Cseporán Zsolttal összeállítottak egy kötetet A magyar animációoktatás jövője – Kihívások és fejlődési irányok címmel, amelyet bemutatnak a fesztiválon is.
A konferenciát a Kecskemétfilm Kft. és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szervezte, amelyhez társzervezőként a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI), az NMHH Médiatudományi Intézet és a Magyar Filmakadémia is csatlakozott.
Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője, stúdióvezető, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója megemlítette, hogy a Magyar népmesék-sorozatot harminc éve kezdték el, és napjainkban is folytatják, mert hatalmas a nézettsége az egész világon. Hozzátette: elgondolkoztató, hogy külföldön elsősorban nem a gyerekek, hanem a fiatal felnőttek nézik a népmesesorozatot. Az angol nyelvi változatnak Egyesült Államok után Indiában és a Fülöp-szigeteken van a legtöbb nézője – fogalmazott.
Papp János Tamás, az NMHH kutatási szakértője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa A médiatudatosság újraértelmezése az online térben című előadásában arról beszélt, hogy új médiatudatosságra van szükség.
Hangsúlyozta: a médiatudatosság nem egyszer megszerzett tudás, hanem gondolkodásmód, amit folyamatosan fejleszteni kell. A különböző technológiai rendszerek – például az AI-felismerő rendszerek – fejlesztése szükséges, de nem elegendő.
Kiemelte az oktatás fontosságát, amelyet minél alacsonyabb korosztályban, minél képzettebb oktatókkal kell elkezdeni , valamint a kritikus gondolkodás fejlesztését. Hangsúlyozta továbbá a sajtó és hírmédia felelősségét is.
Mayer Endre, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettese MI van a kulisszák mögött? – a tudatos tartalomfogyasztás kihívásai a generatív mesterséges intelligencia korában című előadásában arról beszélt, hogy az NMHH pilot kutatást végzett a gyermekek mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteire fókuszálva 1197 tizenhárom-tizenhat éves gyermek részvételével 2024 őszén.
Ebből kiderül, hogy a megkérdezettek 98 százaléka már hallott az MI-ről, (65 százalékuk a közösségi médiából), több mint 77 százalékuk kipróbált már valamilyen MI-alapú programot.
A gyerekek legjellemzőbb érzései a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a kíváncsiság, a bizonytalanság, valamint az érdeklődés voltak.
A gyerekek 89 százaléka találkozott már olyan tartalommal az interneten, amelyet saját megítélése szerint a mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre. Továbbá 52 százalékuk látta már, hogy külön jelölték a közösségi médiában az MI által generált tartalmakat – számolt be.
Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézet vezetője, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense A szabályozás reakciója a megváltozott médiakörnyezetre című előadásában elmondta: az életkor-ellenőrzésre különböző módszerek vannak, ilyen például az életkor becslése algoritmus és mesterséges intelligencia segítségével, a szülői jóváhagyás vagy amikor a felhasználóknak hivatalos dokumentumokat kell bemutatni – sorolta.
A felhasználóknak könnyen hozzáférhető, átlátható panasztételi lehetőséget kell biztosítani, a szolgáltatóknak egyértelmű határidőket kell megszabni a panaszkezelésre- fűzte hozzá. A szolgáltatóknak évente át kell tekinteniük a gyermekek védelmére vonatkozó tevékenységüket és jelenteni a kockázatokat – közölte.
Gelley Bálint producer, rendező, a MOME külső óraadója A célközönség figyelembevétele az animációs tervezés során címmel tartott előadást. A film nem csak alkotás, hanem termék is, ezért a közönség ismerete nagyon fontos – emelte ki.
Varsányi Ferenc producer, Balázs Béla- és Emmy-díjas rendező, forgatókönyvíró, a MOME egyetemi oktatója előadását Az animációs karakterek halhatatlanok, és ezen még az MI sem szeretne változtatni címmel hallhatták a jelenlevők.
Előadásában többek között arról beszélt, hogy az animációs figurák gyakran ugyanazokat a mintákat ismétlik, ami az örök visszatérés érzését kelti, mintha a karakter maga is “időn kívüli” lenne. Az animációs figurák nem egyénként, hanem szimbólumként vagy archetípusként működnek.
Ezért halhatatlanságuk gyakran ennek a szimbolikus státusznak része: ők nem halandó emberek, hanem a humor, a túlélés, az örökös küzdelem megtestesítői – fogalmazott a rendező.
(MTI)
