Agrárium 2023 néven mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A május 15. és július 15. között zajló összeírás célja, hogy jó minőségű statisztikai adatokkal valósághű képet szolgáltasson a magyar mezőgazdaság helyzetéről, a szektorban bekövetkezett változásokról.Az ügyben kedden tartottak sajtótájékoztatót Szegeden.
A KSH az összeírást országszerte mintegy 74 ezer egyéni gazdaság és 11 ezer gazdasági szervezet bevonásával két szakaszban hajtja végre. A kérdőíveket május 15. és 31. között online, majd június 1. és július 15. között összeírók segítségével lehet kitölteni. Az összeírók az ország 941 településén keresik fel azokat az egyéni gazdaságokat, amelyek nem éltek az online kitöltés lehetőségével.
„Az Agrárium 2023 összeírás során gyűjtött adatok a szakpolitikával, a mezőgazdasági programokkal, az infrastruktúrával és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos döntések alapjául szolgálnak majd, de tájékoztatást nyújtanak a hazai gazdaságirányítás résztvevőin túl maguknak a gazdálkodóknak és az Európai Uniónak is” – mondta el Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.
Az adatszolgáltatásban érintett egyéni gazdaságok postai úton vagy e-mailben kapják meg a felkérőlevelet, benne az online önkitöltéshez szükséges 12 jegyű belépési kóddal. A gazdasági szervezetek a körükben már jól ismert Elektra rendszeren keresztül, míg a kiemelt egyéni gazdaságok a KSH saját fejlesztésű Maja rendszerét használva tudják kitölteni a kérdőívet. Az online kitöltés a leggyorsabb és legkényelmesebb módja az adatszolgáltatói kötelezettség teljesítésének.
Azokat a gazdaságokat, amelyektől május 31-ig nem érkezik be online kérdőív, összeírók keresik fel, akik tableten rögzítik a válaszokat.
A teljeskörűen digitalizált adatfelvételnek köszönhetően csökkennek az adatszolgáltatói és az adatfelvételi terhek, valamint az eredményközlés is gyorsabb lesz. Az Agrárium 2023 előzetes adatait várhatóan már 2023 őszén megjelenteti a KSH.
„Az összeírás feltérképezi a hazai földhasználat jellemzőit, az állatállomány nagyságát és összetételét, a gyümölcsösültetvények paramétereit, a talajművelés és az öntözés mutatóit, a munkaerővel és a generációváltással kapcsolatos tudnivalókat, valamint a gépesítés és az agrárdigitalizáció mértékét és sajátosságait, a precíziós gazdálkodás elterjedtségét és tulajdonságait” – fejtette ki a szegedi eseményen is részt vett Tóth Péter, a KSH Mezőgazdasági statisztikai osztályának vezetője, az Agrárium 2023 projektvezetője.
„Az agrárdigitalizáció témaköre már a 2020-as Agrárcenzusban is nagy hangsúlyt kapott, hiszen mind az uniós, mind a hazai döntéshozóknak kiemelt célja a gazdaságok digitális fejlődése, a finomhangolásra és az automatizálásra alkalmasabb precíziós technológiák minél szélesebb körű elterjedése az ágazatban” – jegyezte meg Tóth Péter.
Az adatfelvételt az Európai Parlament és Tanács rendelete, továbbá az Európai Bizottság végrehajtási rendelete szabályozza. Az adatszolgáltatás az adatfelvételre kijelöltek számára a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. §-a alapján kötelező. A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a hazai és az európai uniós adatvédelmi és statisztikai jogszabályok rendelkezéseinek betartásával védi. Az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában hozza nyilvánosságra.
Gagna Noémi főosztályvezető a szegedi sajtótájékoztatón megyei számokat is mondott.
A 2020. évi Agrárcenzus adatai szerint az országban 241 ezer gazdaság folytatott árutermelést, ebből több mint 16 ezer Csongrád-Csanád vármegyében. A vármegye 274 ezer hektáros mezőgazdasági területének 84%-a a szántó művelési ágba tartozott. 2020-ban a vármegyében összesen 130,5 ezer hektáron termesztettek gabonát, főként búzát (56,3 ezer hektár), kukoricát (46 ezer hektár) és árpát (17,2 ezer hektár).
Megyékben található az ország üvegházterületeinek 44%-a, összesen 885 hektár. 1475 hektáron termett őszibarack, ami az ország teljes őszibaracktermő területének 37%-a. Csongrád-Csanád vármegyében található az ország sárgarépaföldjeinek 38%-a (609 hektár). A teljes magyarországi kacsaállomány mintegy 14%-át (262 ezer) és a ludak 8%-át (151 ezer) ugyancsak Csongrád-Csanádban tartották. A vármegyében a gazdálkodók átlagos életkora 58 év volt, ami megfelelt az országos átlagnak. 70%-uk férfi volt, 30%-uk nő, és 8% rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
Az Agrárium 2023 felmérésben Csongrád-Csanád vármegyében összesen 2725 gazdálkodó válaszait várja a KSH. Közülük több mint 2 ezer egyéni gazdálkodó online is kitöltheti a kérdőívet május 31-ig. Azokat az egyéni gazdálkodókat, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, tablettel felszerelt összeíróink fogják felkeresni június 1. és július 15. között. A vármegyében található 515 gazdasági szervezet és 199 kiemelt jelentőségű egyéni gazdálkodó számára az online kitöltés természetesen kötelező.
Az Agrárium 2023 gazdaságszerkezeti összeírásról további információ érhető el a KSH oldalán.
