Egy Zsigmond-aranypénz korabeli hamisítványára leltek az épülő tiszaugi híd mellett

Helyi hírek

Egy Zsigmond-aranypénz korabeli hamisítványát is megtalálták a régészek az egykori Ság nevű település emlékeit őrző területen, az épülő tiszaugi híd mellett.

A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: a közelmúltban előkerült “aranypénz” érdekessége, hogy feltehetően ez az egyetlen érme a Kárpát-medencében, amelyet az eredeti verőtővel hamisítottak. A talált aranyforint-másolat a 15. században nagy valószínűséggel úgy készült, hogy egy bronzalapra ráöntöttek egy kevés ezüstbevonatot, amelyre később aranyréteget vittek fel.

Egy forrásadat szerint – amelyre munkatársa, Nagy Balázs numizmata bukkant – Zsigmond király halálát követően ellopták az egyik pénzverő tövet, és feltehetően ezzel készítették a most megtalált hamis pénzérmét. Mint Wilhelm Gábor kiemelte, a fémpénz úgy néz ki, mintha színaranyból lenne, “egyedisége és gazdaságtörténeti vetülete azonban sokkal izgalmasabbá teszi, mintha egy eredeti Zsigmond-aranyforint lenne”.

Az ásatás során egy egykori falu, Ság emlékeit is megtalálták a föld mélyén.

A neolitikumból egy hatalmas őstulokszarv, a késő bronzkorból bronzeszközök kerültek elő. A késő avarkori épületekben pedig honfoglaláskori leleteket is találtak, amelyek arról is tanúskodnak, hogy a 8-9. századot követően az itt élő avarokat helyben érhette a magyar honfoglalás. Nagyon szép aranyozott ezüst veretek is előkerültek az épületekből, amelyek már a 10-11. századhoz köthetőek – sorolta a Wilhelm Gábor.

A régész emlékeztetett arra, hogy 1596-97-ben a tizenötéves háború során egy nagy krími-tatár támadás érte el a környéket, amely Kecskeméttől Szegedig megsemmisítette a falvak többségét. Ennek esett áldozatul az egykori kereskedelmi központ is.

Wilhelm Gábor elmondta: Ság település neve az Árpád-kortól kezdve jelenik meg az írott forrásokban. Első említése az 1075-ből származó garamszentbenedeki bencés apátság alapítóleveléhez köthető, I. Géza király az apátságnak adományozta ezt a birtokot. Innentől pedig már jól ismert a település birtokszerkezete. Tudni lehet, hogy Ság egy folyami átkelő volt, már az Árpád-kortól vásáros helyként tartották számon, de mára már csak egy puszta áll az egykori nyüzsgő falu helyén. A régészek számára azonban nagyon hasznos a háborítatlan terület, mert a település teljes múltját megismerhetik a föld mélyében rejlő leletekből – fogalmazott a régész.

A vízügyi rendezés alatt álló területen a Kecskeméti Múzeum munkatársai a Várkapitányság Zrt. alvállalkozójaként egészen májusig végeznek megelőző feltárást, de már most nagyon sok, az eddigi forrásokat pontosító információt sikerült találniuk.

(MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük