Idén a mezőgazdasági tevékenyéget végző gazdaságok száma 2020-hoz képest 19 százalékkal, 196 ezerre csökkent – mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Ez európai szinten nem egyedülálló, ugyanis az unió tagállamaiban folyamatosan csökken az agrárgazdaságok száma. Ráadásul Magyarország esetében ennek a folyamatnak a hátterében áll még a birtokszerkezet átalakulása is – tette hozzá Tóth Péter az Agrárium 2023 című, május 15. és július 15. között zajlott, gazdaságszerkezeti összeírás előzetes eredményeit ismertetve.
Közölte, hogy az egy hektár alatti gazdaságok száma a felére csökkent az elmúlt három év alatt. Ugyanebben az időszakban mintegy 20 százalékkal apadt az 1000 hektárnál nagyobb területet művelő gazdaságok száma is.
A gazdálkodók döntéseinek segítésére és a szakpolitikai döntések megalapozására szolgáló felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon a növénytermesztők aránya folyamatosan emelkedik, idén elérte a 73 százalékot, miközben az állattartók aránya 14 százalékra csökkent.
Tóth Péter jelezte, Magyarország mellett Bulgáriában és Romániában is a növénytermesztők, míg Hollandiában, Luxemburgban és Írországban az állattartó gazdaságok vannak túlsúlyban.
Az Agrárium 2023 című összeírás arra is rámutatott, hogy Magyarországon az elmúlt években a növénytermesztőknek egyebek mellett a magas energiaárak és a tavalyi aszály, az állattartóknak pedig az állatbetegségek kezelése és a magas takarmányköltségek okoztak nehézséget.
Tóth Péter kiemelte, az elmúlt három évben az agrárgazdaságot irányítók között 37 százalékra emelkedett a 65 év felettiek aránya, ami rendkívül magas. Ugyanakkor a 40 év alatti gazdák aránya – 2020-hoz hasonlóan – 10 százalékon maradt.
A KSH osztály- és projektvezetője pozitívumként említette, hogy folyamatosan emelkedik a legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya, ami idén már elérte a 34 százalékot. A gazdák 11 százaléka pedig felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik. A gyakorlati tapasztalatára hagyatkozó – mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkező – gazdák aránya pedig a 2010-ben mért 80 százalékról idén 55 százalékra csökkent.
Az érintettek jövőbeni terveiből kiderült, hogy minden negyedik gazdálkodó még legalább 10 évig vezetni fogja gazdaságát. Minden nyolcadik megkérdezett viszont már csak maximum 5 évre tervez.
Tóth Péter elmondta, az ország területének 55 százaléka mezőgazdasági terület, ami kiemelkedő arány az uniós tagállamok között. Továbbra is a szántók adják a mezőgazdasági területek 82 százalékát, a gyep pedig a 16 százalékát.
Arra is kitért, hogy zöldségféléket nagyjából 80 ezer hektáron termesztenek, gyümölcsös pedig 83 ezer hektáron van.
Az összeírásnál azt is megállapították, hogy idősödnek a gyümölcs ültetvények, így azokon nehéz hatékony gazdálkodást folytatni. Példaként említette, hogy az alma ültetvények 53 százaléka 15 évesnél idősebb.
Tóth Péter szólt arról is, hogy 2020 óta csökken a szarvasmarha állomány, amely idén 876 ezer állatból áll. A sertés állomány idén június 1-jén 2,6 millió volt, ez a létszám 25 ezer vállalkozásra oszlik meg. A baromfik száma meghaladta a 34 milliót, míg a juhok száma 922 ezer volt az összeíráskor. A szarvasmarhák közel 60, a sertések csaknem 83 százalékát gazdasági szervezetekben tartják, míg a juh állomány jelentős része egyéni gazdaságokban található.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
