Londoni pénzügyi elemzők szerint Kína a korábban vártnál jóval később, csak a jövő évtized közepe után veheti át az első helyet az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ gazdaságainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján. Hétfőn ismertetett, 190 országot rangsoroló éves elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2023) a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint a világgazdasági szintű GDP-érték az idén 102 ezer milliárd dollár lesz – vagyis most első ízben átlépi a százezer milliárd dollárt -, és a 15 éves előrejelzési távlat végéig, 2037-ig hozzávetőleg ennek a kétszeresére, 206 ezer milliárd dollárra emelkedik.
A CEBR londoni elemzői kiemelték, hogy a legnagyobb módosításokat a Kínáról szóló előrejelzésekben kellett végrehajtani, mindenekelőtt a kínai kormány által alkalmazott “zéró Covid” politika miatt, vagyis azért, mert Peking akár drákói szigorúságú korlátozások árán is a koronavírus-járvány teljes visszaszorítására törekedett eddig. A cég szerint a módosításokhoz hozzájárultak a nyugati országok és Kína között kialakult feszültségek is. A CEBR azt jósolja a hétfőn ismertetett WELT 2023 előrejelzésben, hogy a kínai hazai össztermék 2023 és 2027 között éves átlagban 4 százalékkal, 2028 és 2037 között 3,2 százalékkal növekszik.
A ház mindezek alapján jelenleg azt valószínűsíti, hogy Kína 2036-ra – vagyis a 2037-ig terjedő előrejelzési időszak végénél mindössze egy évvel korábban – lesz a világ legnagyobb gazdasága, a második helyre szorítva vissza az Egyesült Államokat. Ez jelentős módosítás, a CEBR ugyanis a tavalyi WELT-ranglistához fűzött prognózisában még azzal számolt hogy ez a váltás 2030-ban történik meg. A cég a hétfőn bemutatott WELT 2023 jelentésben hangsúlyozza: az amerikai és a kínai gazdaság közötti helycserét hat évvel későbbre, 2036-ra valószínűsítő új becslés is arra alapeseti feltételezésre épül, hogy a Kína és Tajvan közötti feszültség ügyében békés megoldás születik.
A CEBR londoni elemzői hangsúlyozták: ha Kína fegyveres támadást intéz Tajvan ellen, akkor a nemzetközi közösség részéről várható szankciók jelentős eséllyel olyan mértékben hátráltatnák a kínai gazdaság működését, hogy Kína soha nem váltaná fel az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gazdaságai alkotta ranglista első helyén. A cég kiemeli, hogy a kínai GDP-érték 15 százalékát olyan országokba irányuló export adja, amelyek valószínűsíthetően szankciókkal sújtanák Kínát a Tajvan elleni katonai támadás esetén.
A WELT 2023 összeállításához alkalmazott alapeseti – vagyis a Tajvan elleni kínai offenzívával nem számoló – előrejelzési forgatókönyv szerint Kína nominális hazai össztermékének értéke 2037-ben 45 490 milliárd dollár, az amerikai gazdaság által abban az évben megtermelt GDP-érték 44 948 milliárd dollár lesz. A CEBR londoni elemzői megállapítják, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben érvénybe léptetett nyugati szankciók “vegyes” hatást gyakoroltak az orosz gazdaságra.
