A sokféle jelentéstételi rendszer és a tagállamok együttműködésének hiánya miatt az Unió csak korlátozott mértékben tudja megakadályozni, hogy oligarchák uniós forráshoz jussanak.
- Minden eddiginél nagyobb befolyásra tettek szert az Unióban az oligarchák
- A pénzügyi jelentéstételi rendszerek sürgős harmonizálására és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására van szükség
- Felső határt kellene megállapítani az egyes természetes személyeknek kifizethető uniós támogatás összegére
A Parlament a 406 szavazattal, 61 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában rámutat: egyes tagállamokban „példátlan nagyságrend[ű]” az olyan oligarchikus csoportok száma, amelyek kormányzati eszközök használatával vagy bűncselekmények elkövetésével uniós forrásokhoz jutnak. A jelentés kiemeli: egyes tagállamokban a nemzeti kormányok tagjai és más politikai pozíciókat betöltő személyek is az oligarchia részét képezik.
Az Uniónak ugyanakkor korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy megakadályozza, hogy oligarchák jussanak hozzá az uniós forrásokhoz. A jelentés megállapítja, hogy az uniós mezőgazdasági alapok folyósítása legalább öt tagállamban (Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Románia) „rendkívül problematikus”. Ennek oka főként a jelentéstételi rendszer sokfélesége, mondják a képviselők. Jelenleg ugyanis „több száz regionális, nemzeti és régióközi jelentéstételi rendszer” keretében hozzák nyilvánosságra a kedvezményezettekre vonatkozó információkat, és ezekből a rendszerekből nem mindig derül ki a mezőgazdasági és kohéziós források tényleges, végső kedvezményezettjének neve.
Magyarország kapcsán a jelentés megjegyzi: számos leleplező, tényfeltáró és oknyomozó cikk szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök a mezőgazdasági támogatások révén központosította és a belső köre számára újraosztotta a vagyont. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a 2015–2019-es időszakban a tagállamok közül Magyarországon zárult a legtöbb OLAF-vizsgálat pénzügyi helyreállításra vonatkozó ajánlással.
A jelentés szerint több tagállamban a közbeszerzési eljárásokkal is probléma van, a nemzeti ellenőrző rendszerek gyengék és egyes tagállamokban az összeférhetetlenség ellen sem védik az uniós pénzeket. A csupán egyetlen ajánlattevővel kötött szerződések aránya 2018-ban és 2019-ben Csehországban és Lengyelországban mintegy 50 százalék, 2019-ben Magyarországon és Görögországban 40 százalék, Portugáliában pedig 38 százalék volt. A jelentés idézi a Bizottságot, amely szerint a közbeszerzési szerződések ellenőrzéséért felelős magyar hatóságnál súlyos hiányosságok vannak, és az országban a közbeszerzés működését illetően is súlyos rendszerszintű hiányosságokra lehet következtetni.
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Parlament az alábbiakat javasolja:
- a Bizottság sürgősen hozzon létre egy uniós szintű standardizált, interoperábilis, digitális jelentéstételi és nyomon követési rendszert, amelynek tartalmaznia kell a végső kedvezményezettekre és tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat;
- módosítani kellene a költségvetési rendeletet úgy, hogy az tartalmazza a „szakmai érdekellentét” pontos meghatározását és szigorítsa a költségvetés előkészítésekor alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat;
- a Bizottság „azonnal és teljes körűen” használja fel a rendelkezésére álló eszközöket a költségvetés védelmére, beleértve a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet és a 7. cikk szerinti eljárást is;
- a Bizottság tegye kötelezővé a tagállamok számára egyes, a csalást érzékelő és megelőző speciális informatikai eszközök (Arachne az adatbányászatra és EDES a korai érzékeléshez) használatát, amelyeket jelenleg csak pár uniós országban alkalmaznak; és
- kéri a Tanácsot, hogy biztosítsa az Unió pénzügyi érdeke felett őrködő, „tartósan munkaerő- és forráshiánnyal küzdő” szervezetek, így az OLAF, az Európai Ügyészség és az Europol megfelelő finanszírozását.
Petri Sarvamaa (EPP, Finnország) szerint
„Az átláthatóság növelését kérjük, és azt, hogy az uniós pénzek – az adófizetőink pénze – többé ne juthasson oligarchák kezére. A helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz és más, potenciálisan várható új források fényében nem is lehetne ez a kérdés égetőbb. A legfontosabb, hogy a Bizottság végre kezdje el használni a forrásokkal való visszaélések megelőzésére rendelkezésére álló eszközöket- Egyértelmű például, hogy ha a többi eszköz nem bizonyul elégségesnek, a jogállamisági mechanizmust késlekedés nélkül alkalmazni kellene.”
A szerdai vita magyar felszólalója
Rónai Sándor (S&D)
A következő lépések
Az Európai Bizottság korábban bejelentette, hogy 2022 első negyedévében beterjeszti a pénzügyi rendelet felülvizsgálatáról szóló tervezetét. A Parlament 2021 novemberében fogadta el állásfoglalását arról, hogy mit kellene tartalmaznia a felülvizsgálatnak.
2022 áprilisában képviselők utaznak Bulgáriába, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupcióról és visszaélésekről szóló hírek kapcsán vizsgálódjanak. Májusban a tervek szerint Rómába mennek tényfeltáró látogatásra, hogy mezőgazdasági támogatások esetében vizsgálják a munkaügyi szabályok betartását, a csalás elleni küzdelmet és az uniós költségvetést érintő gazdasági és pénzügyi bűnözést.
