Kincses Gyula lett a Magyar Orvosi Kamara új elnöke. A kamara tisztújító küldöttközgyűlésén szombaton a jelenlévő küldöttek 202 szavazattal támogatták az új elnököt, míg Éger István korábbi elnök 120 szavazatot kapott.
Kincses Gyula a megválasztása után tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a direkt politikai nyomásgyakorlástól tartózkodni fognak, de ami nem jó a betegeknek és a szakmának, azt szóvá fogják tenni.
Keményebbek leszünk a tárgyalásokban, de a reformokban együttműködők – emelte ki az új elnök, aki úgy fogalmazott, hogy nem “látványpékséget” szeretne működtetni.
Tisztességet, betegbarát, hálapénzmentes egészségügyet szeretnénk
– mondta.
Kincses Gyula a jövőre nézve koherens munkát ígért, és azt szeretné, ha a kamara egy valódi köztestület lenne, mert a szervezet eddigi működése inkább egy szakszervezethez hasonlított.
“Vissza kell adni azt a lehetőséget, hogy az egészségpolitika meghatározó tényezője legyen az orvosi kamara”
– emelte ki.
A frissen megválasztott elnök közölte, a tagság elfogadott egy fontos határozatot, amelyben felhatalmazta az elnökséget arra, hogy az eredménytelen bértárgyalások kapcsán kezdje meg annak felmérését, hogyan lehet a tárgyalásokat felgyorsítani, vagy eredményességét kikényszeríteni.
Álmos Péter, a MOK új alelnöke a bérrendezést érintve azt mondta, érzik a nyomást a tagság felől, de kapkodni nem fognak, azonban határozott lépést fognak tenni a kérdésben. Ezzel kapcsolatban elmondta, konzultálnak a kamara jogászaival, hogy az orvosi kamara kezdje el tisztázni egy egészségügyi sztrájk feltételrendszerét.
Az alelnök azonban úgy vélte, hogy sztrájkra nem lesz szükség, az önkéntesen vállalt túlmunka visszamondásának lehetősége véleménye szerint elég a nyomásgyakorlásra.
A MOK két új alelnöke Lénárd Rita belgyógyász és Álmos Péter szegedi pszichiáter lett, a fogorvosi alelnöki tisztséget Nagy Ákos tölti be. A kamara főtitkára Kárász Anikó fogorvos lett.
Életrajz
Kincses Gyula 1976-ban szerezte meg általános orvosi diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 4 évvel később már fül- orr-gégeszakorvos. 1989 a Debreceni Orvostudományi Egyetemen Informatikai Laboratóriumának vezetője és alapító tagja a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaságnak, 1991-től alapító tagja a Magyar Népegészségügyi Társaságnak, később pedig a Magyar Egészségügyi Telematikai Társaságnak is (2002). 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő (MDF) és az Egészségügyi Rendszerváltozást Koordináló Bizottság elnöke. Nevéhez fűződik a jelenlegi alapellátási rendszer kidolgozása és a DRG elvű kórház-finanszírozás bevezetésének koordinálása. 1998-ig a GYÓGYINFOK igazgatóhelyettese, majd 1998-2000 között a Miniszterelnöki Hivatal, Kormányzati Stratégiai Elemző Központ kormány-főtanácsadója. 2001-től 2010 augusztusáig az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet és jogelődje főigazgatójaként tevékenykedik. 2007 októberétől 2008 májusáig az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. 2010 után több egyetem vendégoktatójaként és tanácsadóként dolgozik. Kiemelt kutatási területe a magánegészségügy hatásainak elemzése.
