2024 novemberében az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari alágak döntő többségében mérséklődött a termelés volumene, a legnagyobb mértékben a járműgyártásban – erősítette meg kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,6 százalékkal kisebb volt a 2024. októberinél.
Egy év alatt 2023 novemberéhez viszonyítva az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,1 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 52, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,1 százalékkal nőtt.
Az ipari export volumene 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 17,3, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,3 százalékkal csökkent.
Az ipar belföldi értékesítése 1,7, a feldolgozóiparé 6,8 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás volumene 13,5 százalékkal – az alágak közül a legnagyobb mértékben – visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 26, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,5 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,6 százalékkal mérséklődött. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 18,6 százalékkal csökkent, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 22 százalékkal bővült.
A 9,9 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 8,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 21 százalékkal visszaesett, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 1,9 százalékkal nőtt.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek.
A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,0 százalékkal emelkedett az előző év novemberéhez viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, 1,1 és 24 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a takarmány gyártásában.
A többi négy alágazatban 6,1 és 15,5 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában – részletezte a KSH.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,0 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
A legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása emelkedett 2023 novemberéhez mérten, elsősorban a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően, miközben a hazai eladások csökkentek.
Folytatva az előző havi bővülést, az 5,3 százalékos feldolgozóipari súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztráltak.
A KSH részletes jelentése kitért arra is, hogy az ipari termelés Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon nőtt, mindkét régióban 1,3 százalékkal. A többi régióban 1,2 és 11,6 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.
A jelentés megállapította: a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,6 százalékkal mérséklődött 2023 novemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 6,4, az új exportrendelések 3,2 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány november végén 17,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
2024. január-novemberben az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,7, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,7 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,4 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 8,0 százalékkal csökkent. Négy alágban nőtt a termelés volumene, 0,3 és 4,0 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában – jelentette a KSH.
(MTI)
