Továbbra is csak becslések vannak az orosz fogságba került magyar katonák számáról

Egyetem Kultúra

A rendezvény a magyar és orosz tudományos akadémiai intézetek, a moszkvai magyar nagykövetség, a magyar levéltári intézet, valamint a kulturális központ szervezésében, a budapesti Hadtörténeti Intézet, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a salzburgi és a debreceni egyetem közreműködésével jött létre.

Hirdessen nálunk! Megéri!

Továbbra is csak becslések vannak az első világháborúban orosz területen fogságba került magyar katonák számáról – derült ki a centenárium alkalmából rendezett kétnapos moszkvai történészkonferencián.

A pénteken véget ért tanácskozás az Orosz Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús összecsapását, annak hátterét és következményeit vizsgálta.

A Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központban tartott konferencián magyar és orosz kutatókon kívül egy-egy fehérorosz, üzbég, brit és osztrák történész is beszámolt kutatásai legfrissebb eredményeiről.

“A centenáriumi emlékév döbbentett rá bennünket, hogy vannak lemaradásaink az első világháború kutatásában. Ilyen például a hátországban élők helyzete, a társadalomtörténeti vagy a szociális kérdések vizsgálata” – mondta el az MTI-nek Seres Attila, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője, a tanácskozás főszervezője.

Hozzátette, hogy a tanácskozáson a hadifoglyok kérdésével is foglalkoztak, amely Magyarországon is súlyos válsághoz vezetett az első világháborút követő években. Csak Oroszországban 80-120 ezer katona esett fogságba. Számukat még mindig csak megbecsülni tudják. 1925-ig több hullámban hazatért a hadifoglyok többsége, de az 1930-as évek első feléből származó külügyi statisztikák szerint akkoriban nagyjából 8-10 ezer egykori magyar állampolgár élt a Szovjetunióban. Főleg olyanokról van szó, akik itt családot alapítottak – mondta Seres Attila.

Az első világháború hosszú évtizedekig feledésbe merült a szovjet-orosz történelemkutatásban, meghúzódott az 1917-es bolsevik forradalom árnyékában. Most azonban, száz év távlatából, kellő távolságtartással lehet értékelni az akkori folyamatokat – hangsúlyozta az MTI-nek Grigorij Skungyin, az Első Világháború Oroszországi Kutatóinak Társasága nevű szervezet alelnöke. A több mint 120 szakembert összefogó, 1992-ben alapított történész társaság egyik vezetője szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy abban a történelmi korszakban élünk, amely az első világháborúval vette kezdetét, és amely “megszülte” a kommunizmus és a nácizmus ideológiáját.

Zeidler Miklós az Eötvös Loránd Tudományegyetem új és jelenkori magyar történeti tanszékének oktatója a trianoni békeszerződésről beszélt pénteki előadásában. Az MTI kérdésére elmondta, hogy a jelenlegi ukrán válság és Moszkvának a délkelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepe miatt kialakult nemzetközi feszültség nem érződött a konferencián.