Az elmúlt időszakban jelentős átrendeződés jellemezte a médiafogyasztási, filmnézési szokásokat Magyarországon és ez a változás jelenleg is tart – állapították meg csütörtökön az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál keretében, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendezésében megtartott, A művészet tudatossága, a tudatosság művészete című konferencia előadói Szolnokon.
Galambos István, az NMHH kutatási igazgatóhelyettese A televízió mint a filmes kultúra megőrzésének eszköze című előadásában arról beszélt, hogy a mozik, a televízió és a streamingszolgáltatók összehasonlításából kitűnik: az emberek a televízióban nézik a legtöbb filmet, a magyar gyártású alkotások “otthona” ezen belül is a közmédia.
Emlékeztetett: amíg az 1990-es években a legnépszerűbb tévéműsorok akár a 4 milliós nézettséget is elérték, addig napjainkban az egymilliós nézettség is szép eredménynek számít. Arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg a hazai tévécsatornákon általánosságban csökkent a művészettel, tudománnyal, kultúrával foglalkozó műsorok száma, addig a közmédiában ezzel ellentétes tendencia tapasztalható. Rámutatott: a tévénézők tábora öregszik és a magyar tartalmaknak csak kis része jut el a fiatalokhoz. Ezért a következő időszak legfontosabb kihívásának nevezte, hogy “a magyar filmek is megtalálják az utat a következő generációhoz”. Kollarik Tamás, a konferencia elnöke és moderátora kiemelte: 2003-ban a magyar audovizuális ipar teljesítménye 3 milliárd forint volt, mely 2022-re megközelítette a 400 milliárd forintot. Ebből is leszűrhető, hogy Magyarországon nemcsak a filmgyártás, de a filmipari tevékenység is aktívan működik – fogalmazott. Szavai szerint Budapest és Magyarország ma a kontinentális Európa egyik legjelentősebb filmgyártó bázisa és kapacitása, amit nem az ország lakosságszáma, hanem a honi szabályozó és támogatási rendszer, továbbá az iparág mögött álló tehetség tesz lehetővé.
Az évtizedes hagyományokkal rendelkező szolnoki filmfesztivált méltatva kijelentette: az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál Magyarország egyik legfontosabb és legszebb kulturális eseménye.
A konferenciáról elmondta: a tanácskozás egy sorozat része, amely több hazai filmes seregszemle és egy erdélyi körút után érkezett idei utolsó állomására, Szolnokra. Kiemelte, hogy a konferenciasorozat jövőre is folytatódik, valamint elmondta, hogy a tanácskozás témáinak háttér- és kutatási anyagait elérhetővé téve szeretnének későbbi kutatásokat ösztönözni a felsőoktatási intézményekkel együttműködésben.
Mádl András, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának vezetője kifejtette: az elmúlt évtizedekben a filmszínházak száma, a filmkínálat és a nézői szokások egyaránt megváltoztak. Mára negyedére – 1990 óta csaknem 2000-ről 508-ra – esett vissza a mozitermek száma Magyarországon – mondta, megjegyezve: ezzel az európai rangsor hátsó részéhez tartozunk.
Szavai szerint a koronavírus-járvány “traumatikus visszaesést” okozott a filmes piacon, amit az elmúlt évre hevertek ki a mozik. A 2022-ben bemutatott több mint negyven magyar film örvendetes előrelépés a korábbi esztendők “terméséhez” képest, ugyanakkor a látogatók négyötöde továbbra is amerikai filmeket néz, míg a magyar alkotásokra a nézők 6 százaléka kíváncsi – mondta.
Somogyi Ákos Gergő, az NMHH főosztályvezetője közölte: kutatások igazolják, hogy hatalmas szükség van a gyerekek médiatudatosságának növelésére, online létük szabályozására, a veszélyek, kockázatok megismertetésére. Ebben meghatározó szerep hárul a szülőkre és a pedagógusokra, akiket fontos oktató felületekkel, segédanyagokkal, kiadványokkal, kampányokkal segít a médiahatóság, mely kiemelten foglalkozik az online játékokkal, bántalmazással és függőséggel – tette hozzá.
Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező a filmmarketing fontosságáról beszélt. Úgy vélte, a filmeseknek sem szabad szégyellni, hogy el kell adni produktumukat. A legjobb film sem adja el magát – fogalmazott, kiemelve: a jó marketing értelmezési kulcsot ad az alkotásokhoz és hozzáad a filmélményhez.
(MTI)
