A határ menti mezőgazdasági együttműködést értékelték az Európai Parlamentben a Debreceni Egyetem és Partium agrárszakemberei.
Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő meghívására utaztak az Európai Unió központjába a Debreceni Egyetem Agrárkarának vezető professzorai, a karnak a Partiumi Keresztény Egyetemen működő kihelyezett tagozatán végzett szakemberek, valamint a partiumi és erdélyi magyar gazdaszervezetek vezető képviselői. A határ menti regionális mezőgazdasági együttműködés volt a konferencia témája.
– Jelképes értelemben ez egy igazi európai találkozó, hiszen a régiók Európájában tartjuk – annak kifejezéseképpen, hogy határ menti magyar összetartozásunk szervesen illeszkedik a széles körű uniós együttműködés rendszerébe, a magyar uniót hirdetve az Európai Unióban – fogalmazott Tőkés László.
Komlósi István professzor, a DE MÉK dékánja, ATK főigazgató kiemelte, hogy a mezőgazdaság-tudományban Debrecent a világ 200 legjobb mezőgazdasági felsőoktatási intézménye között tartják számon. Az Észak-Alföld és a Partium potenciáljáról szóló előadásában egyebek mellett annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a magyar agráriumnak az egyébként jól működő nyersanyag-előállítás mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a termékfeldolgozásra. Komlósi István méltatta az egyetem nagyváradi kihelyezett tagozatának tíz esztendővel ezelőtti megalakulását. A határ túlsó oldalán működő agrárképzés bemutatását Gáspár István, a szak egykori első évfolyamán végzett agrármérnök folytatta, aki felidézte a Partiumi-Debreceni Agrárklub létrehozását, amely a hallgatók és mezőgazdászok közötti határ menti együttműködést hivatott elősegíteni.
Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professzora az Észak-Alföld és a Partium régiók agrárképzési és kutatási irányairól tartott előadást. Létfontosságúnak nevezte a vállalatok részvételét a fejlesztésekben, és szólt azokról az eredményekről, melyek szerint egy igazán fejlett mezőgazdaság teremtheti meg a partiumi, erdélyi megmaradás gazdasági alapját. Ezt követően Kátai János professzor a határ menti térség domborzati térképét, talajtani és geomorfológiai adottságait, a talajt veszélyeztető tényezőket, valamint megmentésének lehetőségeit mutatta be.
Szilágyi Ferenc, a Partium Keresztény Egyetem tanára, a Partiumi Autonómiatanács elnöke az erdélyi megmaradás és az agrárgazdálkodás összefüggéseiről tartott előadást. Bejelentette: a Partiumi Keresztény Egyetem keretében nemrégen megalakították a Partiumi Területi Kutatások Intézetét, mely a határ menti térség identitásának a megerősítését és társadalmi-gazdasági fejlődését kívánja szolgálni.
Tiboldi László, a Csíkszéki Gazdák Egyesületének elnöke bemutatta szervezetének, valamint a Romániai Magyar Gazdák Maros megyei szervezetének tevékenységét. Beszámolt arról, hogy a kataszter elkészítésével, a felkészítők és képzések megszervezésével azt próbálják elérni, hogy Székelyföldön is minél több tudatos gazda legyen, köztük sok fiatal. Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke ezután ismertette a kistáj problémáit. Azt mondta: az előnytelen birtokszerkezet, a tőkehiány és a rossz támogatáspolitika által okozott gondokat a bihari gazdakataszter kialakításával, a tudatos termelői hozzáállással, valamint az érmelléki márkanevek bevezetésével lehetne ellensúlyozni.
Szilágyi Gergely és Vincze Éva, a Hallgatói Önkormányzat képviselői, a Debreceni Egyetem doktori iskolájának hallgatói is részt vettek a konferencián, előadásukban a fiatalok szerepéről a mezőgazdasági ágazatokban, a nemzedékváltás esélyeiről, valamint a kormányzati támogatásnak köszönhető eredményekről szóltak.
